Kedves Barátom! Mutatok valamit! – mondta a nagynéném és kihozott a nyári konyhából egy alumíniumtálat és egy füles poharat. -Tudod mi ez? -Ez egy ütött-kopott alumíniumtál, meg egy csuporféle – válaszoltam. -Ez a férjem csajkája volt, magával hozta a Krím-félszigetről. -Honnan? Hogy került oda? Hartmann Hellebrandt Hilda olvassa fel írását.Tovább…

A hasonló hangzású, de különböző értelmű szavak a beszédben olykor  félreértésre adnak okot, főleg ha valaki még rosszul is hall. Solymári német dialektusban a “Popie” papír és a “Pie” sör  szavak hangzása megtévesztő lehet. Tóni bácsi esetében is ez okozta a félreértést. Hartmann Hellebrandt Hilda olvassa fel írását.Tovább…

A két világháború közötti időszakban a tehetős solymári földművesek lovasszekéren szállították a megtermelt zöldséget-gyümölcsöt a budapesti piacokra. Vonattal ritkán utaztak, ezért amikor Mári néni először szállt vonatra, az bizony nagy izgalmat és komoly kihívást jelentett számára. Hartmann Hellebrandt Hilda olvassa fel írását.Tovább…

A leggyakrabban előforduló családnevek, mint a Taller, Milbich nevek elé ragadványnevet vagy gúnynevet tűztek a solymáriak. Ezek a nevek a család foglalkozására, lakhelyére, vagy tulajdonosának szokásaira, küllemére utaltak. Taller Mihály kalapkészítő mestert Huatner, kalapos Tallernek, a Mátyás király utcai Milbich családot Szaudas, szódás Milbichéknek és történetünk főszereplőjét Milbich Jánost, CsipelTovább…