Az egyik egy solymári kert hátsó partfalából került elő, a másik egy mai ház lépcsőjébe volt beépítve és van, amelyikhez különös legenda fűződik. Solymár római kori kőemlékeit, melyek a Helytörténeti Gyűjteményben láthatóak, Jablonkay Mária ismerteti.

Tovább…

A két világháború közötti időszakban a tehetős solymári földművesek lovasszekéren szállították a megtermelt zöldséget-gyümölcsöt a budapesti piacokra. Vonattal ritkán utaztak, ezért amikor Mári néni először szállt vonatra, az bizony nagy izgalmat és komoly kihívást jelentett számára. Hartmann Hellebrandt Hilda olvassa fel írását.

Felolvassa: Farkas Mariann óvónő, a Helytörténeti Társaság tagja. “Községünk elöljárósága 1890. első felében nyújtott be kérvényt az Országos Magyar Iskolaegyesülethez kisdedóvoda létesítése iránt… Az Országos Magyar Iskolaegyesület kilenc esztendeig, 1891-től 1900 -ig tartotta fönn Solymáron az óvodát… Az első solymári óvónő Stich Gyuláné Mózes Ida volt.”

A helytörténeti gyűjtemény kőtárában kis trapéz alakú dombormű hívja fel magára a figyelmet. Földi halandó számára két csacsi mellett két fiúcska alakja látható, ám az egykor Rómából idelátogató művészettörténész idegenvezető elmesélte a kő érdekes tartalmát. Jablonkay Mária ismertetője

IV. Béla király jóváhagyja a Kalán nembeli Pousa ispán fia Nána és felesége, a néhai Moys nádor leánya azon intézkedését, hogy magtalanságuk esetére birtokaikat a szigeti Szűz Mária-egyházra és kolostorra hagyták. Több birtokkal együtt szerepel Solomar nevű puszta is, Buda mellett egy szolgával, egyekényi földdel és szőlőkkeI. Az oklevelet Jablonkay Mária ismerteti.

“Dolgozatomban figyelmemet főleg a német telepesek bejövetelére, berendezkedésére irányítottam, mely által a falu mai jellege kialakult.”

BEVEZETŐ

A SZERB SOLYMÁR

A NÉMET TELEPESEK MEGJELENÉSE AZ 1712-1716-IG TERJEDŐ IDŐSZAKBAN

A FALU NÉPESSÉGI VISZONYAI AZ 1730-AS ÉVEK KÖRNYÉKÉN

SOLYMÁR AZ 1770. ÉVI URBÁRIUM ELŐTT

SOLYMÁR 1770. ÉVI URBÁRIUMA

SOLYMÁR TÖRTÉNETE 1770-TŐL 1848-IG, A SZABADSÁGHARC KEZDETÉIG